Az expozíciós háromszög, ami valójában egyenes

Akár még csak most ismerkedsz a fotózással, akár rutinos fotós vagy, biztosan találkoztál már az expozíciós háromszög kifejezéssel, ami a helyes expozícióhoz szükséges három alapvető beállítási lehetőség összefüggéseit mutatja be.

De szerintünk ez a háromszög egyáltalán nem háromszög, hanem sokkal inkább egy egyenes.

Hogy miért?

Kezdjük az alapokkal. A helyes expozíció azt jelenti, hogy a kép nincs alul-, vagy túlexponálva, nem veszítünk el képpontokat, információt és ha helyesen járunk el, az expozíciót nem szükséges az utómunkánál korrigálni.

Ahogy már említettük, a helyes expozícióhoz három, egymással összefüggő beállítást kell összehangolnunk, vagyis az expozíciót három érték határozza meg: a rekesz, a záridő és a fényérzékenység.

Rekesz: Szabályozza, hogy az objektíven keresztül mennyi fény áramlik be az érzékelőre. Minél kisebb ez az érték, annál nagyobbra nyílik a rekesz, annál több fény érkezik be az érzékelőre. A rekeszértéktől függ a mélységélesség is, azaz, hogy mekkora kiemelés lesz a képen a fontos és kiegészítő képtartalmak között. Minél nagyobb a rekeszérték (pl. 16), annál élesebb lesz a tartomány minden síkja, minél kisebb a rekeszérték (pl. 2.8), annál elmosódottabb lesz a fő téma körüli terület (előtér, háttér).

Záridő: A záridő azt szabályozza, hogy a beáramló fény mennyi ideig áramlik be az érzékelőre. Minél hosszabb ideig hagyjuk nyitva, annál több fény jut be az érzékelőre és minél rövidebb a záridő, annál kevesebb fény érkezik be. A záridő beállításától függ a téma kimerevítése, vagy bemozdulása is, ugyanis minél rövidebb a záridő (pl. 1/4000), annál gyorsabb mozgásokat is ki tudunk merevíteni, „megfagyasztani”, illetve annál élesebb képet tudunk létrehozni  hosszabb gyújtótávolság mellett is. Hosszú záridővel (pl. 1/8) akkor érdemes fotózni, ha bemozdult részleteket szeretnénk megjeleníteni, például egy fátyolos vízesést.

Fényérzékenység (ISO)Az ISO teszi lehetővé, hogy a képet esztétikailag, kreatívan meghatározó idő és rekesz értéket minél szélesebb határok között állíthassuk be a kívánt látványért. Azonban az ISO nem kreatív összetevője az expozíciónak.

Az expozíciós háromszög elméletek azt sugallják, hogy a fent említett három alapérték beállítása tetszőleges sorrendben történhet és mindegy, hogy melyik értéket állítjuk be először. Azonban ennek hátránya, hogy így sok esetben hiányzik a tudatosság, a terveink átgondolása, ezzel legtöbbször az expozíciós értékek esetlegesen kerülnek beállításra, sokszor elkerülhető lenne a túl magas ISO érték beállítása. Kezdőknek, tapasztalat híján különösen nehéz ezzel az elvvel dolgozni, hiszen úgy tűnhet, hogy nincs kellő kiindulási alap, támaszpont a helyes beállítások kiválasztásához.

Ezért mi azt javasoljuk, hogy a beállítások menete egy logikus, meghatározott sorrendet kövessen, ami a következő:

1. Záridő beállítása

Ahhoz, hogy megfelelő minőségű, megfelelően éles képet kapjunk, körültekintően kell kiválasztanunk a záridőt, hiszen a bemozdulásokat el kell kerülnünk és ehhez nélkülözhetetlen a helyes záridő beállítása (hosszabb gyújtótávolságnál, mozgások kimerevítésénél rövid záridő). Abban az esetben is fontos a záridővel kezdeni, ha éppen az ellenkezőjét szeretnénk elérni, mozgásokat szeretnénk ábrázolni elmosódva, pl. fátyolos vízesés (hosszú záridő), vagy ha alkalmazkodnunk kell az olyan tényezőkhöz, mint a vaku szinkronidő.

2. Rekesz beállítása

Miután beállítottuk a záridőt, a rekesz beállítása következik, melynél két fő szempontot kell figyelembe venni. Az első, hogy a záridővel összehangolva megfelelő mennyiségű fény érkezzen az objektíven át az érzékelőre. Ha nagyon rövid záridőt állítottunk be, a rekeszt lehetőség szerint minél nagyobbra nyissuk, ha pedig hosszú záridőt állítottunk be, választhatunk kisebb rekesznagyságot is az élesebb kép elérésének érdekében, ha ez a célunk. A második, hogy eldöntsük, milyen mélységélességgel szeretnénk dolgozni. A mélységélességnél nem csak a rekesz nagysága a meghatározó tényező (ezt külön bejegyzésben tárgyaljuk), de általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb rekeszt állítunk be, annál kisebb lesz a mélységélesség.

3. ISO beállítása

A fényérzékenység beállításánál már csak az a feladatunk, hogy ha az első két értékkel nem értük el a helyes expozíciót, akkor ezeket az értékeket egészítsük ki az ISO beállítással. Ehhez segítséget nyújt a keresőbe és az LCD kijelzőre tekintve a számsor, ami megmutatja helyes lesz-e az expozíciónk a jelenlegi beállításokkal. Természetesen előfordulhat, hogy nem ez a számsor a mérvadó, mert a téma nagyban meghatározza a helyes expozíciót (erről egy későbbi bejegyzésben olvashattok részletesen), de kiindulási alapnak jól használható.

Mivel magas fényérzékenységnél digitálisan felerősödnek a jelek, elterjedt nézet, hogy minél magasabbra állítjuk az ISO értéket, annál zajosabb lesz a kép. Azonban a kép nem attól lesz zajos, hogy magas az ISO, hanem attól, ha nincs elegendő fény , vagyis nem jön létre jel, amit fel lehetne erősíteni, vagy nem jók a beállításaink. Megfelelő fényviszonyoknál és némi tudatossággal, biztonsággal használható magasabb ISO-érték is.

A három fenti értékről részletesen, példákkal illusztrálva olvashattok a következő bejegyzésekben a honlapon.

 

Judit - 2020.04.11 13:36

Hotel and Food ételefotó instagram Hotel and Food enteriőr fotózás instagram Hotel and Food Photography instagram hotel fotózás instagram Hotel and Food hotel fotózás instagram étterem enteriőr fotózás